2013. tavasz

2013. május 6. (hétfő), 10:00

<<<<<<<< bábszínház

Mátyás király szárnyai

MárkusZínház

Több mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején, egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Mátyásnak. Nevelték tudósságra, bajvívásra… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta.

MárkusZínház egy Bábszínház. Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket. Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel.

2013. május 8. (szerda), 10:00, 15:00

Műhelyfoglalkozások 10–14 éves korosztály számára

A foglalkozásokat Szeszák Szilvia vezeti, aki minden olyan képzést elvégzett, ami Magyarországon elérhető: a gyermekszínjátszó-csoportvezető tevékenységhez, a drámapedagógusi gyakorlathoz, és a színházi nevelési társulatok munkájában való közreműködés területén is. Az általa vegyes életkorú csoportokkal létrehozott Jancsi és Juliska, valamint Piroska és a farkas c. játékok a szakemberek szerint még a legjobbak között is kiemelkedőek voltak.

2013. május 14. (kedd), 15:00, 18:30

<<<<<<<< klasszikus szöveg a kortárs színház nyelvén

Toldi

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Rendező: Horváth Csaba

Zene: Dresch Mihály

Osztályvezető tanár: Lukáts Andor és Horváth Csaba

A negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán.

Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik.

2013. május 23. (csütörtök), 18:30

<<<<<<<< szabad ötletek színészekre és táncosokra

Karc

Tünet Együttes

Rendező: Szabó Réka

Szereplők: Gőz István, Kövesdi László, Réti Anna, Szabó Réka, Szász Dániel

Zene: Barna Balázs, Márkos Albert

A Karc a hétköznapok apró, rutinná merevedő mozzanatait, jelentéktelennek tűnő kliséit és közhelyeit alakítja humoros jelenetkollázzsá.

Az előadás Veszprémben A Tánc Fesztiválján elnyerte a „Legjobb produkció” díját, a Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a „Legjobb táncprodukció” díját, a Budapest Fringe Fesztiválon pedig szakmai díjban részesült. A darab Számos európai országban is sikerrel turnézott.

2013. május 29. (szerda), 18:30

<<<<<<<< „a pogány kúnok idejéből”

Csongor és Tünde

Soltis Lajos Színház

Rendezte: Somogyi István

Vörösmarty Mihály mesedrámája felfogható úgy is, mint egy fiatal férfi felnőtté válásának stációi, de ugyanígy metaforája az ifjú táltos útkeresésének, aki először el kell, hogy jusson a természetfeletti világba, majd az ott fellelt kincset – jelen esetben a szerelmet – megszerezve, meg kell tanulnia megosztani magát a két világ között, s áthozni az odaát szerzett javakat a földi létbe.

Az előadás szereplőinek kétharmada celldömölki középiskolás. Az előadás ékes példája annak, hogy vidéki fiatalok miként válhatnak akár néhány év alatt is kiugró tehetségekké egy minden korosztály számára élvezetes előadás létrehozása során.

Elérhető Várszegi Tibor honlapja: www.malomszinhaz.hu/varszegitibor

Várszegi Tibor

Színház a művészeti korszak vége után^{1Elhangzott a Szegedi Tudományegyetemen rendezett színháztudományi konferencián 2012. május 3-án.}

Több, mint kettőezer esztendő után újra magasabb osztályba lépünk. Az emberiség tudatos korszakának első szakaszát követően a második tudatos korszakba. Mivel ennek a mintegy háromszáz éves átmeneti időszaknak éppen a kellős közepén járunk, amikor ráadásul minden eddigi és minden utánunk következő időszaknál gyorsabban változnak az események, nem egyszerű feladat tájékozódni. Haladó eszméket könnyen hanyatlónak és veszélyesnek nyilváníthatunk, hanyatlóakat pedig haladóként is feltüntethetünk. Nem egyszerű napi szinten bizonyossággal felismerni és helyesen megfogalmazni azt, ami előremutat, ezzel összefüggésben pedig helyesen megcselekedni minden nap legalább azt a keveset, ami a világot jobbá teszi.

A teljes szöveg...

Várszegi Tibor

A színvallásról

Ars poetica helyett

„És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn.” (Luk. 9,29.)

Ahogyan önnön színét megváltoztatva Jézus megmutatta magát Péter, János és Jakab előtt a Tábor-hegyen, úgy tekinthető imádságnak a színész játéka is közönsége előtt. Ha a színjáték imádsággal felérő színeváltozással jár, akkor a színész lényét feltárva megnyitja az eget, és működésbe hozva a közeget, amelyben lélegzik, önnön létében pillanthatja meg önmagát, s mindazokat, akik őt nézik. És, ahogyan Jézusnak Péteren, Jánoson és Jakabon kívül közönsége volt Mózes és Illés is, a színésznek is úgy kerül ki közönsége nemcsak az emberek közül.^{1A színeváltozásra a görög szöveg μεταμορφώσις szót használja, ami magyarul átváltozást jelent (Luk. 9,29.). Metamorfózis, átvalósulás, átminősülés, átistenülés: görögül theószisz, latinul deificatio. Ahogyan Jézus a Tábor-hegyen, a színész is felragyoghat dicsőségében és megváltozhat színében a szín-padon, amikor színt-játszik.}

A teljes szöveg...